Szabó Magda - Abigél

Szabó Magda - Abigél

Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónál. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valamint tévésorozat, hangos könyv és musical is készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, a második világháború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának a szeszélyes, elkényeztetett gyereklányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét megmentse.

Szereplők:

·         Vitay Georgina (Gina): 14 éves diáklány, a regény főszereplője

·         Vitay tábornok úr: Gina édesapja, a katonai ellenállás egyik vezetője

·         Zsuzsanna testvér: diakonissza, Gina prefektája az intézetben

·         Kőnig: magyar-latin szakos tanár

·         Kalmár Péter: Gina osztályfőnöke, a történelem és a honvédelmi ismeretek tanára

·         Torma Gedeon: a Matula igazgatója

·         Horn Mici: volt matulás, aki segít megszöktetni Ginát

·         Mráz úr: ablakos, segít Ginának megszökni

·         Kis Mari: Gina osztálytársa

·         Torma Piroska: Gina osztálytársa, az igazgató unokahúga

·         Bánki Anna: Gina osztálytársa

·         Kuncz Feri: hadnagy, Gina udvarlója

·         Mimó néni: Gina nagynénje

·         Marszell: Gina francia nevelőnője

 

Sokaknak ajánlom a regényt mert egyben romantikus és kalandos.

Az íróról:

1917. október 5-én született Debrecenben, 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra.

Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke.  1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.