Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják
a főtt tojással, és a híres kalácsot, a panettonét.
Görögországban kedvelt húsvéti eledel a tojásos citromleves, és a
bárány.
Lengyelországban a húsvét megünneplése erősen kötődik a keresztény hagyományokhoz. A nagyhét ideje alatt jó néhány cselekvés tiltott, így a húsvétra már az előző héten elkezdenek készülődni, ekkor sütik meg a kenyeret, a kalácsot, vagy a jeilegzetes lengyel édességet, a babkát. Az a fánkhoz hasonló édesség gazdagon van ízesítve mazsolával, reszelt citrom- és kandírozott narancshéjjal, - a receptet minden család féltve őrzi, mint egy kincset, és generációról generációra hagyományozza tovább. Nagypéntek napján letakarják a tükröket, és megfőzik, majd különböző mintákkal díszítik fel a tojásokat. Nagyszombaton egy kosárba gyűjtve elviszik megszentelni az élelmiszereket: a tojást, sonkát, kolbászt, sót, húsvéti sajtot. Húsvét vasárnapján az ünnepi asztal roskadozik a sok finomságtól. Az ősi tradíciók szerint az ünnepi étkezés fontos velejárója kétféle sütemény: a vaníliás-csokoládés-mandulás ízesítésű babka vagy babay, és a lekvárral-mogyoróval, vagy mandulával, marcipánnal díszített mazurek.
Franciaországban inkább sült
bárányt fogyasztanak, finom vörösborok társaságában.
Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra, nem csak sört isznak, a jó bort sem vetik meg, azonban egyre divatosabbak a tojás- és a mandulalikőrök.
Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve."Húsvétkor a svédek is fött tojást esznek, tálalnak herringet is, bárányt, csirkét, újabban sonkát is, írta egy kedves olvasónk Gábris Éva Svédországból".
A finn húsvéti asztal elmaradhatatlan fogása a spenótleves, birkapecsenye, és egy mämmi nevü malátából készült étel,valamint az ortodox hagyományokból eredő pasha.
Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra, nem csak sört isznak, a jó bort sem vetik meg, azonban egyre divatosabbak a tojás- és a mandulalikőrök.
Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve."Húsvétkor a svédek is fött tojást esznek, tálalnak herringet is, bárányt, csirkét, újabban sonkát is, írta egy kedves olvasónk Gábris Éva Svédországból".
A finn húsvéti asztal elmaradhatatlan fogása a spenótleves, birkapecsenye, és egy mämmi nevü malátából készült étel,valamint az ortodox hagyományokból eredő pasha.
Csehország: Prágában sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek, és kuglófot is sütnek bárány formájúra, mi több mézeskalács is kerül az asztalra. Tojást is festenek, de nem locsolkodnak, hanem fűzfából kötnek virgácsot, és ezzel felfegyverkezve állítanak be a lányos házakhoz. A szebbik nemet megpaskolják, hogy egészségesek, frissek legyenek a következő évben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése